Csak hangosan gondolkodom

Richard D. Wolff: Capitalism’s Crisis Deepens: Essays on the Global Economic Meltdown könyvét olvasom. Épp annál a gondolatsoránál tettem le a könyvet, amelyikben kifejti, hogy a kapitalizmus – hacsak azt nézzük, hogy tönkretette a természeti környezetünket, és végtelenné nyitotta az egyenlőtlenség ollóját – rég megérett arra, hogy túllépjen rajta a világ, éspedig azonnal.

Egyértelműen kiáll a már több esszéjében elhangzott elképzelése mellett, hogy a termelés társadalmasítása és a tervezés bevezetése mellett (nem marxista, még kevésbé kommunista) a termelő vállalatokat át kell alakítani szövetkezeti jellegű szervezetekké, ahol minden döntést a teljes tagság szavazatai döntik el. Nem telepítenék át a termelést országhatárokon túl, és nem osztanák el.

Itt állt meg az ütő bennem. Voltam ugyanis kisvállalkozó és nem éreztem jól magam a köztem és beosztottaim közötti jövedelemkülönbség miatt. Nem az egyenlőség megteremtésével próbálkoztam, mert többszörös megterhelés alatt álltam, és ami eredmény született, azok gyökerének szélesítése csak tőlem eredt. Más módon próbáltam ösztönözni az alkalmazottakat: minden általuk szült kapcsolat, munka eredményéből számottevő részesedést biztosítottam (külkereskedelmi munka folyt). Egyetlen embernél vezetett ez, nagyon erőltetett módon a jövedelme növekedéshez. Hogy lenne ez megoldható óriásvállalatoknál, teljes egyenlőség biztosításával? Sehogy.

Sokkal fontosabbnak látnám a GDP-alapú verseny előtti gátak felállítását, a korporációk profitadójának drasztikus emelését, súlyos, lépcsőzetes vagyonadó bevezetését. Hogy mitől válna szocialistává a rendszer, még nem tudom, a társadalmasítás és tervgazdálkodás, meg a most leírt lépések még nem teremtenék meg a tömegek által elvárt egyenlőséghez és a sorsukba beleszóláshoz vezető rendszert.

 

 

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

Trump küldöttje fenyeget!

Trumphoz!

A valamelyik államban kormányzóként működött Nikki Haley ENSZ-nagykövetként mondott egy rövid, beköszöntőként hangzó beszédet. Egyértelműen, útszéli kifejezést használva fenyegette meg az ENSZ-tagállamokat: majd figyeljük, kik nem követnek bennünket, és megjegyezzük őket. Valahogy így. A „megjegyezzük őket” nem volt azonnal világos számomra, a „taking names”-t meg kellett néznem. Zsargon, amit verekedő betyárok szoktak használni a „kick in the ass”-szal párban használva. Magyarul: seggbe lesznek rúgva és megjegyezzük a nevüket. A háborús bűnös George W. Bush és a keddenként istenként ítélkező Obama  (kiket kell levadászni a bűnösök közül) hagyományain is túllépve tojik az USA a nemzetközi szervezetekre, jogra.

És a Nobel-díjas álmából felébredő Gorbacsov nyilatkozott: Mintha háborúra készülne a világ. Igen, Gorbi, sokat segítettél, amikor szétesett a kezedben a Szovjetunió. (Valaha tiszteltem, mára egyértelmű, hogy a Nyugatnak behódolása óriási hiba volt. Emberi szocializmust kellett volna célul kitűznie, nem a kapitalizmus békáját lenyelni.)

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

Donald Trump’s speech annotated + my remarks

President Trump’s inauguration speech, annotated

(Sorry, the fat fonts are yellow comments of VOX’s journalists. My red fonts disappeared, I mark the commented texts instead by italic fonts.)

by Vox Staff on January 20, 2017

Shortly after taking the oath to become the 45th president of the United States, Donald Trump delivered an inaugural address to hundreds of thousands of onlookers in Washington.

The speech, which aired on C-SPAN and every major broadcast and cable news network, sought to rally the nation behind an “America-first” populist vision. Here is a full transcript of that speech, with annotations from reporters across the Vox.com newsroom.

*

Chief Justice Roberts, President Carter, President Clinton, President Bush, President Obama, fellow Americans, and people of the world, thank you.

We, the citizens of America, are now joined in a great national effort to rebuild our country and restore its promise for all of our people. Together, we will determine the course of America and the world for many, many years to come.1

We will face challenges. We will confront hardships, but we will get the job done. Every four years, we gather on these steps to carry out the orderly and peaceful transfer of power. And we are grateful to President Obama and first lady Michelle Obama for their gracious aid throughout this transition. They have been magnificent. Thank you.

Today’s ceremony however, has very special meaning, because today, we are not merely transferring power from one administration to another or from one party to another, but we are transferring power from Washington, DC, and giving it back to you, the people.2

For too long, [those in politics] have reaped the rewards of government while people have borne the cost. Washington flourished, but the people did not share in its wealth.

Politicians prospered, but the jobs left and the factories closed . The establishment protected itself, but not the citizens of our country. Their victories have not been your victories. Their triumphs have not been your triumphs and while they celebrated in our nation’s capital, there was little to celebrate for struggling families all across our land.3

This line clearly speaks to how many people feel, but in reality there are more people employed in the United States in January 2017 than at any previous time in American history, and inflation-adjusted wages are higher than they have ever been.3

Matthew Yglesias@mattyglesias

 

_____

That all changes starting right here and right now, because this moment is your moment. It belongs to you. It belongs to everyone gathered here today and everyone watching all across America. This is your day. This is your celebration. And this, the United States of America, is your country.

Because what truly matters is not what truly controls our government but whether our government is controlled by the people. January 20, 2017, will be remembered as the day the people became the rulers of this nation again.4

The forgotten men and women of our country  will be forgotten no longer. Everyone is listening to you now. You came by the tens of millions to become part of a historic movement, the likes of which the world has never seen before.

Trump only uses the word “women” twice, once here and once in reference to the “men and women of our military.” Both references are to “men and women.” He also mentions “Mothers and children trapped in poverty in our inner cities” (and “inner cities” has been a problematic phrase for Trump when it comes to race relations). Either way, it’s interesting that he never specifically talks about women’s issues after a campaign that was so strongly defined by gender on both sides.

Emily Crockett@emilycrockett

­­­_____

At the center of this movement is a crucial conviction, that a nation exists to serve its citizens. Americans want great schools for their children, safe neighborhoods for their families, and good jobs for themselves. These are just and reasonable demands of righteous people and a righteous public. But for too many of our citizens, a different reality exists.

Mothers and children trapped in poverty in our inner cities , rusted-out factories, scattered like tombstones across the landscape of our nation , an education system flush with cash but which leaves our young and beautiful students deprived of all knowledge

Two things worth noting here. Trump often paints a blighted picture of poverty in “inner cities,” but there are more poor people in American suburbs than in urban centers. And Trump’s proposed policies are far more likely to worsen poverty, including among children, than improve it.

Libby Nelson@libbyanelson

______

This is a clear expression of Trump’s economic nostalgia and promises of a very particular type of renewal, but it’s more evocative than it is true, in a macro sense. There are certainly rusted-out factories in America, but the United States has never enjoyed larger manufacturing output than it does today.5

Jim Tankersley@jimtankersley

______

The United States spends more per student than nearly all developed countries (although most public schools probably wouldn’t describe themselves as “flush with cash,” given that many teachers have to crowdfund books and supplies for their classrooms). As for “deprived of all knowledge,” American students’ scores on international tests aren’t great compared with other developed countries — about average on math and science, below average in math — but it’s a bit harsh to say they know nothing.

Libby Nelson@libbyanelson

______

And the crime and the gangs and the drugs that have stolen too many lives and robbed our country of so much unrealized potential. This American carnage  stops right here and stops right now.

“American carnage” is the early favorite as “line of the speech.”

Jim Tankersley@jimtankersley

______

We are one nation, and their pain is our pain. Their dreams are our dreams, and their success will be our success. We share one heart, one home, and one glorious destiny.

The oath of office I take today is an oath of allegiance to all Americans.

For many decades, we have enriched foreign industry at the expense of American industry, subsidized the armies of other countries while allowing for the very sad depletion of our military.6

Trump is in a literal sense correct here: Under the Obama administration, the Pentagon’s budget and the size of the armed forces have both shrunk. But Trump ignores that some of those cuts came because of Republican-mandated spending limits, while others were the natural result of Obama winding down the long wars in Iraq and Afghanistan.

Yochi Dreazen@yochidreazen

______

We have defended other nations’ borders while refusing to defend our own , and spent trillions and trillions of dollars overseas while America’s infrastructure has fallen into disrepair and decay.

The federal government hasn’t “refused” to defend the US/Mexico border; to the contrary. But some Border Patrol agents were so frustrated by Obama’s policies that they became unwilling to apprehend immigrants crossing the border. They’ve been some of Trump’s strongest supporters, and he promises to give them free rein.

Dara Lind@DLind

______

Interestingly, Trump is recycling what had been a Democratic talking point during the George W. Bush administration. Half of what Trump is saying is correct in a literal sense: The US is estimated to have spent roughly $5 trillion on the war in Iraq and Afghanistan. But the latter half makes an unfair linkage; money is fungible, and the Bush and Obama administrations could have chosen to spend that money here at home (or to have borrowed and spent other money on such projects); they chose not to.

Yochi Dreazen@yochidreazen

_______

We’ve made other countries rich while the wealth, strength, and confidence of our country has dissipated over the horizon. One by one, the factories shuttered and left our shores with not even a thought about the millions and millions of American workers that were left behind. The wealth of our middle class has been ripped from their homes and then redistributed all across the world.

But that is the past, and now we are looking only to the future. We assembled here today are issuing a new decree to be heard in every city, in every foreign capital and in every hall of power. From this day forward, a new vision will govern our land. From this day forward, it’s going to be only America first, America first.7

“America First” got its start as an isolationist slogan among Americans who resisted entry into World War II for a host of reasons. But it became associated with virulent anti-Semites as war approached and was almost taboo in American politics for two generations. Trump is determined to bring it back.

Libby Nelson@libbyanelson

______

Every decision on trade, on taxes, on immigration, on foreign affairs will be made to benefit American workers and American families. We must protect our borders from the ravages of other countries making our products, stealing our companies, and destroying our jobs.8

Protection will lead to great prosperity and strength.  I will fight for you with every breath in my body. And I will never ever let you down.

There’s no doubt that opening the doors to foreign imports has been detrimental to the interests of some Americans who lost jobs in import-competing industries. This negative impact seems to have been concentrated in a handful of swing states and may have given Trump the White House. But only a relatively small number of Americans work in manufacturing, and many of those who do work in manufacturing sectors like airplanes and capital goods where the United States is a net exporter. A serious round of trade protectionism risks simply turning the politics of imports on its head — substantial gains for a geographically concentrated minority of Americans while most people suffer from higher prices and reduced competition.

Matthew Yglesias@mattyglesias

­­­______

America will start winning again, winning like never before. We will bring back our jobs. We will bring back our borders. We will bring back our wealth. And we will bring back our dreams.9 We will build new roads and highways and bridges and airports and tunnels and railways all across our wonderful nation.  We will get our people off of welfare and back to work, rebuilding our country with American hands and American labor.10

At the moment, Trump’s main infrastructure plan focuses on giving private investors tax credits for building things like new toll highways. Experts tend to think the plan is inadequate for addressing many of America’s most pressing infrastructure needs, but it seems unlikely that the GOP Congress is going to authorize massive new transportation spending.

Brad Plumer@bradplumer

______

We will follow two simple rules: Buy American and hire American.

We will seek friendship and goodwill with the nations of the world, but we do so with the understanding that it is the right of all nations to put their own interests first. We do not seek to impose our way of life on anyone11, but rather to let it shine as an example. We will shine for everyone to follow. We will reinforce old alliances and form new ones and reform the world against radical Islamic terrorism , which we will eradicate from the face of the Earth.12

Here, Trump is managing to offer both reassuring and deeply alarming words in a single sentence. Trump has questioned the value of NATO and the US alliances with countries like South Korea and Japan, deeply worrying longstanding US allies in Europe and Asia. Trump is trying to at least somewhat allay those fears. But the second half is far more problematic. No senior military or intelligence officials believe that Islamist terror can be “eradicated”; the best-case scenario is that measures are taken to reduce the ability of groups like al-Qaeda and ISIS to mount attacks in Europe and the US. That’s a tall order, however. And even if those efforts were somehow successful — again, a near impossibility — the US would have no way of preventing them from carrying out attacks in the Middle East, Afghanistan, Pakistan, or other Muslim-majority countries where they enjoy at least a small amount of popular support.

Yochi Dreazen@yochidreazen

______

Trump here is fulfilling a campaign promise to refer to major terror threats to America as “radical Islamic terrorism” rather than in religiously neutral terms, like President Obama (and President George W. Bush before him) preferred. Obama has long argued that religious framing of that nature could backfire and alienate potential Muslim allies the US needs in its war on terror. But Trump and others on the right argued that Obama was failing to accurately define the nature of the threat as they saw it.

Andrew Prokop@awprokop

______

At the bedrock of our politics will be a total allegiance to the United States of America and through our loyalty to our country, we will rediscover our loyalty to each other. When you open your heart to patriotism, there is no room for prejudice. The Bible tells us how good and pleasant it is when God’s people live together in unity. We must speak our minds openly, debate our disagreements honestly , but always pursue solidarity.

This is a nice sentiment, but there’s a long tradition of white Americans questioning whether nonwhite Americans can really love their country, and Trump himself has a well-documented history of prejudice based on both race and gender.!!!!

Libby Nelson@libbyanelson

_______

One singular and notable facet of Trump’s campaign was how much he lied.

Libby Nelson@libbyanelson

________

When America is united, America is totally unstoppable.

There should be no fear. We are protected, and we will always be protected. We will be protected by the great men and women of our military and law enforcement. And most importantly, we will be protected by God.

Finally, we must think big and dream even bigger. In America, we understand that a nation is only living as long it is striving. We will no longer accept politicians who are all talk and no action , constantly complaining but never doing anything about it. The time for empty talk is over.

“All talk, no action” is an insult Trump has applied to a lot of politicians, but most recently he used it to refer to Rep. John Lewis — an insult that led dozens of Democrats to skip Trump’s inauguration in support of the civil rights hero.

Libby Nelson@libbyanelson

_______

Now arrives the hour of action. Do not allow anyone to tell you that it cannot be done. No challenge can match the heart and fight and spirit of America. We will not fail. Our country will thrive and prosper again. We stand at the birth of a new millennium, ready to unlock the mysteries of space, to free the Earth from the miseries of disease  and harness the energies, industries and technologies of tomorrow.

Trump seems to be promising here to battle the ravages of viral health threats. This may be tricky given that his plans for public health, at the moment, amount to job creation. As he said in his health care reform position statement, “The best social program has always been a job — and taking care of our economy will go a long way towards reducing our dependence on public health programs.” With the repeal of the Affordable Care Act, his party will also kill the  Prevention and Public Health Fund, which was designed to bolster funding for the prevention and response to outbreaks like Ebola and Zika, among other public health efforts.

Julia Belluz@juliaoftoronto

_______

A new national pride will stir ourselves, lift our sights, and heal our divisions. It’s time to remember that old wisdom our soldiers will never forget, that whether we are black or brown or white, we all bleed the same red blood of patriots. We all enjoy the same glorious freedoms. And we all salute the same great American flag.

For the most part, President Trump didn’t pick sides about who, exactly, needed to “open their hearts.” But this tips his hand: The question of whether black and brown Americans really do enjoy the same freedoms as white ones (say, in voting rights or the criminal justice system) is very much an open one. By talking about Americans as individuals who are all alike and all share the same opportunities, Trump is playing into the idea that racism is no longer a problem in American life and anyone who believes otherwise is just playing the victim.

Dara Lind@DLind

________

And whether a child is born in the urban sprawl of Detroit or the wind-swept plains of Nebraska, they look at the same night sky . They fill their heart with the same dreams and they are infused with the breath of life by the same almighty creator.

This is meant as a unifying rhetorical flourish, so Trump can be granted a bit of poetic license — but light pollution means the skies over the Nebraskan plains and urban centers like Detroit actually look very different.

Libby Nelson@libbyanelson

_______

So to all Americans, in every city near and far, small and large, from mountain to mountain, from ocean to ocean, hear these words: you will never be ignored again.

Your voice, your hopes, and your dreams will define our American destiny. And your courage, goodness, and love will forever guide us along the way.

Together, we will make America strong again. We will make America wealthy again. We will make America proud again. We will make America safe again.

And yes, together, we will make America great again.

Thank you. God bless you. And God bless America.

A Vox Media Storytelling Studio collaboration.

***

I mostly agrree with the comments of the journalists of VOX, if not, I use italics to mark my remarks. – Többnyire egyetértek a VOX újságíróinak kommentjeivel, ha nem, dőlt fonttal jelölöm a megjegyzést.

My remarks are marked with italics – A megjegyzéseim, dőlt fonttal jelölve:

  1. He definitely intends to rule the whole world (and for a long time to come), which is the greatest fault of the USA since the end of WWII – Az egész világon akar uralkodni (éspedig sokáig), ami az USA legnagyobb hibája a II. vh óta!
  2. One of the greatest demagogy and lie I have ever heard in my long life. – A hosszú életem alatt hallott egyik legnagyobb demagógia és hazugság.
  3. I am sorry, but this time Trump is closer to reality than Mr. Matthew Yglesias, at least as I am informed having read hundreds of articles/studies and a lot of books about the state of affairs in the U.S. – Sajnálom, de itt Trump közelebb jár az igazsághoz, mint Matthew Yglesias úr, legalábbis a több száz cikk/tanulmány és számtalan könyv alapján, amiket az USA helyzetéről olvastam.
  4. A repetition of the lie above (2.) – A 2. megjegyzésben érintett hazugság ismétlése!
  5. According to american critics of the anerican economy this is far from truth. – Az amerikai gazdaság amerikai kritikusai szerint ez messze van az igazságtól.
  6. It is just awful to listen to this expression, when the U.S. manufactures more weapons than the following 10-12 countries together. Lies and lies! – Borzasztó a hadsereg romló állapotáról hallani, amikor az USA több fegyvert gyárt, mint az utána következő 10-12 ország együtt. Hazugságok és hazugságok!
  7. Exceptionalism, world gendarme position, wrong way, America is marching on since the end of Cold War. – Kivételezett, világcsendőr helyzet védelme, ez rossz út, amelyen Amerika a hidegháború vége óta masírozik.
  8. I agree with the comment, but add that the whole sentence, marked by me is a complete lie: the sinners are not foreign countries, but American capital using cheap labour to improvecompetitiveness, and his programs are not aimed to help working people and families, on the contrary they will back big capital, wealthy people. – A kommenttel egyetértek, de hozzáteszem, hogy az általam jelölt teljes szakasz komplett hazugság: nem idegen országok a vétkesek, hanem az amerikai tőke, amelyik olcsó külföldi munkaerőt használ versenyképessége javítására, és a programjai nem a dolgozók és családok, hanem a nagytőke és a gazdagok érdekeit szolgálják.
  9. Nonsense: taxing products manufactured abroad will not help, who has/have disturbed the borders of the U.S., etc. – Ostobaság: a külföldön termelt javak megvámoltatása nem fog segíteni, ki bántotta az USA határait? stb.
  10. What does this mean? Americans will not undertake (dirty) jobs of immigrants, will they? Nationalism! – Ez mit jelent? Amerikaiak nem fogják elvégezni a bevándorlók (szennyes) munkáját. Nacionalizmus!
  11. You are doing it since the end of Cold War. – Ezt csináljátok a hidegháború vége óta.
  12. I fully agree with both comments. As far as wiping out radical Islamic terrorism is concerned, definition is needed, then exact methods defined of doing so, otherwise this half-sentence will cause bloody wars against all believers of Islam. It sounds now as simple racism and religious hatred. – Egyetértek mindkét megjegyzéssel. Ami a radikális iszlám trrorizmus elsöprését illeti, meghatározás szükséges, és a végrehajtás pontos módjának megfogalmazása, egyébként ez a félmondat véres háborúkhoz vezethet az iszlám minden hívője ellen. Így most egyszerű faji és vallási gyűlölködésnek hangzik.

 

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

Új könyv – New book – новая книга

Megjelent a „Halálunk éve: 2018” e-könyvem:

My e-book “Year of our death: 2018” has been published:

Опубликована моя э-книга под названием “Год нашей смерти: 2018”:

http://mek.oszk.hu/16400/16497

 

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

Világégés küszöbén állunk – We stand on the threshold of World War – Мы находимся на пороге мировой войны

Rendkívül fontosnak tartom, hogy minél többen értesüljenek az USA-NATO-EU Oroszország ellen készülő agressziójáról. Olvassa végig, és továbbítsa.

I feel very important that as many people as possible are informed of upcoming aggression of US-NATO-EU against Russia. Read all along and forward. Could you translate it into English?

Я считаю очень важным как можно большe людей проинформировать о предстоящей агресии  США – НАТО – Европейского Сообщества против России. Прочитайте до конца и передайте. Смогли бы перевести на русский?

***

1000%-ig igazam van!

Megemlítettem egy barátomnak, mi a címe az írásomnak, amin most dolgozom. Figyelmeztetett, hogy ilyen nincs, 100% igazsága se lehet senkinek kerek világunkban. Igaza van, ezúttal mégis maradok az 1000%-nál. Talán így csak elhiszik a sárdobálók, hogy nem beszélek, nem írok hülyeséget. Ugyanő megemlítette, hogy nem húzok elég éles vonalat a bloghoz felhasznált könyv szerzőjének a megállapításai, valamint a saját véleményem között. Hangsúlyozom tehát, hogy általában nem használok ugyan idézőjeleket, de az írás alapvetően a szerző véleményét tükrözi, ha nem értek vele egyet, vagy kiegészítem, zárójelben fűzöm hozzá a saját véleményem. Ez természetesen az „A jelen blog gondolata…” kezdetű bekezdéstől érvényes. A jóbarátommal megállapodtunk végül, hogy kritikai megjegyzésével együtt teszem fel a blogom (ha sikerül). Ha nem, ő külön teszi fel mindkét csokrot.

Nagyon régóta nem írtam blogot, a megjelentetésre most leadott „Halálunk éve: 2018” e-könyvemen dolgoztam. Tulajdonképpen egy sorozat záró tagja a könyv. Megelőzte a „2015 – Történelmi pillanatkép”, az euroatlanti eszmerendszer kritikájával foglalkozó két kötet: „Európa 22-es csapdában” és „Az USA ledarálja a világot”. Jóval a könyvek megírása előtt elkezdtem mélyrehatóan tanulmányozni a mai kapitalizmust, amit nyugati (főként amerikai) gondolkodók a természetét egy-egy szóval feltáró gúnynevekkel – crony capitalism (haveri v. csókos kapitalizmus) és disaster capitalism (katasztrófakapitalizmus) – illetnek; illetve az Egyesült Államoknak a hidegháború vége óta folytatott katonai- és kormányzati politikáját, háborúinak okait. 45-46 – elismert nyugati gondolkodók által írt könyvet, több ezer cikket, tanulmányt olvastam el, amelyek meggyőztek arról, hogy véleményem, miszerint az USA ahelyett, hogy a Szovjetunió összeomlásával az örök  béke számára megjelent lehetőséggel élve – a béke őrévé válva – mindent elkövetett volna annak biztosítására, világcsendőrré avanzsált, hihetetlen tempóban és összegekkel minden más országnál mérhetetlenül nagyobb és fejlettebb fegyvertömeget gyárt és használ, véres háborúk sorát generálva. Nyugodtan átkeresztelhető az általa őrzött kapitalizmus gyilkos kapitalizmussá, az USA maga pedig gazember, vérszomjas, abszolút világuralomra törő impériummá.

A jelen blog gondolata akkor merült fel bennem, amikor befejeztem a sok könyv egyikét, David A. Stockman  „Trumped! A Nation on the Brink of Ruin…And How to Bring it Back”-jét, amelyben az Amerikáról alkotott véleményemmel több fontos pontban teljesen azonos értékeléssel szolgál. Márpedig a rendkívül alapos munka szerzője mind az amerikai kormányzatban (a Kongresszusban és a Reagan adminisztrációban), mind a gazdasági életben jelentős szereplő volt, tehát közvetlenül látta-élte a botrányos átváltozás folyamatát.

(Többször értek vádak, komcsizásig menően. Volt ismerős – egykori vitorlás harcostárs -, aki Oroszország szolgalelkű hívének becézett. Vegyünk sorra néhány történelmi sarokpontot, aminek megítélésében Stockman velem ért egyet!)

Az Amerikával foglalkozó, 20. fejezetnek már a címe is világgá kürtöli a szerző véleményét az USA szerepéről: „Imperial Washington – Why There is Still No Peace on Eart”, azaz „Az imperialista Washington – Miért nincs még mindig béke a világon.” Itt abba is hagyhatnám: kell ennél több? De érdemesnek tartom belelapozni, mire alapozza Stockman ezt az egyetlen címbe sűrített véleményét?

Megjegyzi, hogy az első világháború kezdete és a Szovjetunió összeomlása közötti időszak alatt 150 millió embert öltek meg, kisöpörték a Föld lakosságának több mint 8%-át. Most jól figyeljenek, akik elkeresztelnek mindenfélének: A hidegháború végével adva volt a béke lehetősége. Huszonöt évvel később még mindig nincs béke, mert az imperialista Washington megakadályozza. – mondja az amerikai közgazdász.

*

És itt következik két oldal, amit már felhasználtam a „Halálunk éve: 2018” című könyvem utószavában. Idézem, kicsit megkurtítva:

„Utószó  

Ritkán folytatok lezárt írást. Most mégis megteszem, szinte remegő kézzel, annyira kemény mondatokra találtam a már elolvasottként az ’angol könyveim’ könyvtárba tett ’Trumped! A Nation on the Brink of Ruin…And How to Bring it Back’ könyv utolsó részében. A zseniális szerző, David A. Stockman, aki az amerikai politikai és gazdasági életben egyaránt magas szinten mozgott, szinte durva kifejezésekkel kel ki az ’amerikai imperializmus’ ellen. Aki elolvassa a könyvet, megállapíthatja, hogy gazdasági elveiben jobboldali valakiről van szó, ezért különösen fontosak ezek a megnyilvánulásai. A könyv két Kindle-olvasó oldalát illesztem be alább, és magyarul is elmondom a kifakadása lényegét.

img064

img065

A lényeg:

’Tény, hogy az ország fővárosába beépült Háború Párt a folyamatos háborút garantáló gazdasági érdekek és ideológiai perverziók elkötelezettje. Ezek az erők biztosítják a fegyverzet végtelen pusztulását; a 21. századi high-tech hadviselésből fakadó felmérhetetlen halált és emberi szenvedést okoznak; és ezzel eleve terror-válaszcsapásokat generálnak azoktól, akikre a Háború Párt ráerőlteti a hegemóniáját.

Tehát a 77-éves háború befejezése után még virulens fenyegetés leselkedett a békére Potomac-on. Dwight Eisenhower, a nagy tábornok és elnök ’katonai-ipari komplexum’-nak nevezte búcsúbeszédében.’

A beszédírói törölték a beszédéből a ’congressional’ (kongresszusi) szót, ami utalt volna a hidegháború hadseregének ’polgári’ csapataira, a CIA-re, kormányzatra, AID-re és a többire.

’Ez képezte a legfélelmetesebb hadi gépezetet és birodalmi hegemóniát, mióta a római légiók meglovagolták a civilizált világ nagy részét.

Egyszóval, az igazi veszélyt a békére 1990 körül az jelentette, hogy az amerikai birodalom nem volt hajlandó csendben elmenni az éjszakába.

Tény, hogy az elmúlt 25 évben a birodalmi Washington elvesztette minden emlékezetét, hogy a béke valaha is lehetséges lett volna a hidegháború végén. Ma ez ugyanolyan bűnre hajló, megfontolatlan és vérszomjas, mint Berlin, Párizs Szentpétervár, Bécs és London voltak 1914 augusztusában.’”

*

(Annyival egészítem ki az Utóiratot, hogy érdemes Eisenhower békét hirdető beszédét elolvasni, egy archívumban „Military-Industrial Complex Speech, Dwight D. Eisenhower, 1961” címen találtam meg. A kifejezést tartalmazó mondatot figyelmesen végig kell rágni: „In the councils of government, we must guard against the acquisition of unwarranted influence, whether sought or unsought, by the militaryindustrial complex. The potential for the disastrous rise of misplaced power exists and will persist.” A mondat ugyanis nemcsak a rendkívüli erő megjelenésére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a kormányzat szerveiben védekezni kell indokolatlan befolyása ellen, mert a „…nem helyénvaló erő katasztrofális növekedésének veszélye fennáll és fennmarad.”  Éleslátását az azóta eltelt öt és fél évtized félelmetesen igazolja (mint ahogy azt is előre látta, hogy meg fognak jelenni a holokausztot tagadók). A szerző le is egyszerűsíti ezt az erőt, War Party-nak, Háború Pártnak hívja.)

Az Utóiratban szereplő két oldalt követő alfejezetben megismétli, hogy Washington az új, globális veszély. Sorolja: nem Moszkva, Peking, Teherán, Damaszkusz, Moszul vagy akár Rakka. A Szovjetunió bukását követően az idősebb Bushnak deklarálnia kellett volna, hogy a „feladat teljesült”. A Pentagon büdzséjét 500 milliárd $-ról le kellett volna csökkentenie 200 milliárdra, demobilizálnia kellett volna a katonai-ipari komplexumot, be kellett volna tiltania új fegyverek fejlesztését, hadrendbe állítását, exportját, fel kellett volna oszlatnia a NATO-t, fel kellett volna számolnia az USA katonai bázisainak hálózatát, az ország fegyveres erőinek létszámát másfél millióról pár százezerre kellett volna csökkentenie; világméretű lefegyverzési kampányt kellett volna szerveznie és vezetnie. Ehelyett George H. W. Bush, aki nem a béke embere volt, hanem a Háború Párt formálható eszköze, egyedül felrúgta a békét, amikor beavatkozott Irak diktátorának és Kuvait emírjének piti vitájába, amihez az USA-nak nem volt semmi köze.

Az idősebb Bush bűnei közé sorolja, hogy hatalomhoz segítette Dick Cheney-t, Paul Wolfowitz-ot, Robert Gates-t és sakáljaikat, valamint, hogy béke helyett háborút és olajat választva megnyitotta az iszlámmal konfrontáció kapuját, ami a Szaddam Husszein-nel folytatott szeszélyes vitáiból fakadó erőktől származó dzsihádista terrorizmust táplálta.

Semmi se fenyegette Amerikát, a Varsói Szerződés több mint egy tucat államocskára foszlott. A Szovjetunió 15 független és távoli köztársaságra esett szét, maga az anyaország pedig olyan recesszióba süllyedt, hogy a GDP-je  Filadelfia nagyvárosi körzetével bővített régiójának GDP-jével azonossá csökkent.

Határozottan állítja, hogy 1990 körül nem fenyegette a világot iszlám terrorizmus. Egész alfejezetet szentel a témának: „No islamic terrorist or jihadi threat circa 1990”. A síita-szunnita csoportok békében éltek – kisebb helyi konfliktusokat leszámítva – közel másfél évezreden keresztül. A gond akkor kezdődött, amikor 1991-ben Szaddam Husszeint kiűzték Kuvaitból, és a CIA (!) fegyveres síita felkelést robbantott ki Basra körzetében. Husszein köztársasági gárdája (a szekuláris hatalom) brutálisan leverte ugyan a lázadást, de a felszín alatt sértődöttség és bosszúállás vágya forrt. Ez is az idősebb Bush hagyatéka a szerző szerint. Amikor aztán a fia és háborús uszító bandája tömegpusztító fegyvereket és Al-Kaida kapcsolatokat keresve lerombolta Husszein egész rendszerét, megnyíltak a pokol kapui (Kadhafi figyelmeztetett erre is, mint később a saját országa ellene agresszióval kapcsolatban tette!), és a jelenlegi és ősi vallási és törzsi ellentétek előtt határtalan erőszakos lehetőségek nyíltak.

Irán szörnyeteggé nyilvánítása is egyetlen érdeket szolgált: fenntartani a háborús hisztériát, és ezzel az egyébként indokolatlan fegyverkezést. A Sah-in-Sah-ot ők juttatták hatalomra, aki vad terrorral tartotta fenn az uralmát, és akit vallási vezetők által indított tömegmozgalom buktatott meg. A hatalomra került ajatollahok diskurzusa ugyan nem segítették a nem muszlim világot az iszlám mozgalmak megértésében, de nem voltak terjeszkedési törekvéseik. A CIA élére kerülő Gates szinte egymaga sütötte Iránra az azóta is levakarhatatlan két bélyegzőt: a terror támogatását és a nukleáris fegyverkezést. Azt is Gates-től eredő hazugságnak tartja, hogy Irán meg akarta semmisíteni Izraelt. Ez a hazugság találkozott Izrael „vörös hús” politikusainak érdekeivel, és segítette Bibi Netanjahut, hogy közel 20 évig hatalmon tudjon maradni. Iránnak nem voltak Izrael fegyverzetéhez mérhető katonai eszközei, 2003-ban beszüntette a kis ezirányú tudományos kutatását is, míg Izrael több mint 200 nukleáris bombával rendelkezik. (Kétségek merülhetnek fel Irán szándékait illetően, hiszen az ajatollahok retorikája egyértelmű fenyegetéseket tartalmazott. Elhiszem azonban a Reagan-adminisztrációban magas posztot elfoglalt szerzőnek, hogy a képesség a veszély füstjét se jelezhette a világ elismerten legjobb felderítő-rendszerével rendelkező Izrael számára!)

A szerző utal arra, hogy ez nemcsak az ő véleménye: a birodalom 16 hírszerző szervezetének együttes, 2007 évi kutatása is ezt eredményezte, és azóta többször megerősítették. A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség is azonos eredményre jutott a 2015 évi nemzetközi megállapodás előkészítése során. Irán semmivel se rosszabb a közel-keleti hatalmak sorában, mint Egyiptom, és főként Szaúd-Arábia. Az utóbbi több dzsihádistát finanszírozott, mint amit Irán valaha is el tudott volna képzelni.

A Háború Párt további hazugsága a síita félhold, amit Irán által vezetett terrorista-szövetségként állítottak keresztbe a békéhez vezető úton. Ilyen szövetség nem létezik. A vád, hogy Aszadot támogatja, nem jelenti a síiták támogatását a szaúdiak által pénzelt és a Nusra Front, meg az ISIS által vezetett szunnitákkal szemben. Aszad alavita, és minden kisebbséget, beleértve a keresztényeket is védi attól az írtóhadjárattól, ami a szunniták győzelme esetén bekövetkezne.  (Itt kis ellentmondásba keveredik, mert ha szövetség nem is létezik, de felmérhetetlen gyűlöletről beszél.)

Az is ostoba vád, hogy Irán most annektálni akarja Jement. Az ősi Jemenben 1970 óta polgárháború folyik. Amerika a kormányt támogatta fegyverrel. A kormány a tizenegyedik órában elmenekült, hátrahagyva tekintélyes mennyiségű fegyvert. Akiket most az USA drónokkal, a szaúdiak bombákkal támadnak, bár bevallottan rendelkeznek iráni kapcsolatokkal, egyszerű partizánok, akik a hátrahagyott amerikai fegyvereket használják. Szaúd-Arábia beavatkozását a szerző háborús bűnnek nevezi (ha a szónak van még egyáltalán jelentősége, teszi hozzá).

Végül a hezbollah támogatásával vádolják Iránt. Ez a történet túl hosszú, itt nem tudok részletesen foglalkozni vele. Az európai hatalmak húzták meg Libanon határait is, számtalan etnikum együttesét létrehozva. A hatalmat a keresztények és szunnik szerezték meg. Ez nem okozott lényeges dolgot, amíg nem özönlötték el az országot palesztin menekültek az 1960-as és hetvenes években. Az 1982-ben bekövetkezett Izraeli támadás és 18 évig tartó megszállás (Arafatot és csapatát üldözték, volt az alibi), ébresztette fel a síita ellenállást. Izrael visszavonulása után az akkori keresztény elnök deklarálta, hogy a hezbollah ellenállása nélkül nem szabadulhatott volna fel az ország, ezért azt Libanon integráns részének tartják, és tisztelettel tekintenek rá. Iránnal nincs szövetségesi kapcsolatuk, de támogatják egymást, és ha Izrael elfogadná a két állam megoldást, nem jelentene többet problémát az északi határainál létező hezbollah.

Az USA armadáinak állandó jelenléte a Közel-Keleten a gazdasági kérésekben tudatlan Henry Kissingernek köszönhető. Az 1973-as olajkrízis miatt vált ez a tétel követendővé, annak ellenére, hogy semmiféle gazdasági ok nem indokolta. Különösen káros a megvetésre méltó Szaúd-Arábiával kötött hosszú távú szövetség.

A legsúlyosabb „hiba” az új doktrínák megjelenése volt. Az egyik azt hitette el az USA vezetőivel, hogy az olajkincs őrzéséhez amerikai jelenlétre, éspedig félmillió katonára van szükség Arábiában. A másik veszélyes doktrínát a rendszerváltás ideológiájaként fogadtatták el a neokonzervatívok Reaganékkal. (Majd a ma napig uralkodó eszmeiségként az egész demokratikusnak mondott ostoba világgal, – teszem hozzá.) Bonyolult gondolatsort vonultat fel a szerző arról, hogy a Szovjetunió összeomlásával „munka nélkül maradó” afganisztáni mudzsahedinek – a Szaúd-Arábiából áradó wahhabi fundamentalizmust felkarolva – mutáltak Al-Kaidává, és váltak igazán veszélyes (terrorista) ellenállókká. A 2003 márciusában Irak ellen indított háborúban csúcsosodott ki mindaz az ostobaság, amit 1991-től kezdve az USA a Közel-Keleten folytatott: szankciók tömege, embargó, no-fly zónák, fedett és nyitott ellenséges akciók. Az Egyesült Államok történelmének egyik legostobább lépése volt. Alig jelentette be George W. Bush a Lincoln anyahajó fedélzetén, hogy „a misszió teljesült”, amikor a CIA által Afganisztánban verbuvált Abu Musab al-Zarqawi megalapította az ISIS-t. (A hihetetlen aljassággal, alibik kreálásával, háborús bűnösök összefogásával – USA és Nagy-Britannia – előkészített háború naplószerűen követhető a „Maradj magadnak Samu bá’” könyvemben. Azóta világos számomra az USA vlágcsendőr szerepének aljassága, nem most tanultam meg a szerzőtől.) Az ISIS parancsnoki kara az iraki Bucca fogolytábor 6. részlegében állt össze, majd sikerrel verbuváltak követőket a nincstelenné vált, megalázott és kegyetlenségeken átment fiatalok között.

Nem folytatom az ISIS-t tovább, elég, ha idézem a könyv következő alcímét: „The Islamic State is Washington’s Very Own Frankenstein” (Az Iszlám Állam Washington nagyon is saját Frankenstein-e).

A háborús hisztéria következő áldozat-jelöltjeként foglalkozik a szerző Oroszországgal, az erről kialakult véleményemet alaposan alátámasztva. A Krím évszázadokig orosz tulajdon volt, az ukrán Hruscsov egy részeg pillanatában, 15 percig fontolgatva a lépést, ajándékozta a még szovjet tagállam Ukrajnának, ezért jogos az annektálása. Ukrajnát instabil országnak tekinti, értetlenül áll a tény előtt, hogy országának kormánya a 2014-ben törvénytelen puccsal hatalomra került maffiát támogatja Putyinnal szemben. Oroszország az Irán-Bagdad-Aszad-Hezbollah „síita szövetség” támogatójaként a béke megbontásának negyedik barikádjaként áll a katonai-diplomáciai-gazdasági gépezet útjában, amelyik bármilyen misszióra, propaganda háborúra kész, ha meg kell rendítenie a haladása útjába kerülteket. Érthetetlen számára, miért kellett Amerikának katonai szövetséget kötnie Szlovéniával, Szlovákiával, Bulgáriával, Romániával és most Montenegróval. Mindennek semmi köze Amerika biztonságához, és nem veszi figyelembe a régió turbulens történelmének elemi tényeit. A NATO-t fel kellett volna oszlatni a Szovjetunió összeomlása után, hiszen teljesítette feladatát: védelmi falként tartóztatta fel a szovjet birodalmi terveket. Leírja, (aminek a dokumentumát korábban idéztem is valahol, most hiába kerestem, de képtelen voltam megtalálni), hogy Gorbacsovnak a nyugati hatalmak vezetői ígéretet tettek: az NDK átengedése ellenében egyetlen inch-csel se tolják tovább a védelmi falaikat. Ennek az ígéretnek a megszegése megbocsáthatatlan háborús lépés szerinte is.

A 9/11 után elindult invázió-sorozatra – Afganisztán, Irak, Líbia, Szíria – nem került volna sor, ha Reagan nem hozta volna létre a mindent elrettentő armadáját. És most, Obama távozásakor a katonai költségvetés a Clinton-korszak két és félszeresére, 750 billióra növekedett, az ország adósságállománya a 2009 évi Béke Nobel-díjas Obama alatt 1 billióról 20 billióra emelkedett. Ami közben történt elkerülhetetlenné teszi az általános békét.

Sorolja tovább, mi minden miatt kellene végre békére törekedni. Állítja, hogy a gazdasági fejlődés világméretű lassulása oda vezethet, hogy Kína alapjaiban rendül meg, hogy megadja a kegyelemdöfést Oroszország harmadrendű energia-, ásvány-, gabonaalapú gazdaságának, hogy nemcsak az USA fog szenvedni az évi sokbilliós deficittől, hanem az EU-ban, a NATO tagállamaiban is tovább fog nőni az eladósodottság, ami mára közel van a közösség GDP-jének 100%-ához. Ez eltemetheti a rendszert. (Itt először nagyon nem értek egyet a szerzővel, főként Kína problémáit nagyítja fel túlzottan szerintem, és nem beszél a 600 millió emberről, akiket a rég nem vörös birodalom kiemelt a mély nyomorból.)

Menetrendet is javasol: az USA szűntesse meg Oroszország gyalázását, az ellene indított leszerepeltetést; ez lehetővé tenné Oroszország-Washington-síita szövetség létrejöttét, ami hozzásegítené, hogy szír, iráni, iraki és hezbollah muszlim harcosok lefejezzék a szunni kalifátus mészárosait. (Hm, hm, kicsit sok a síita-szunni ellentét…) Meg kell valósítani a Trump programjában már szereplő lépést, a NATO felszámolását, annak léte nélkül egyszerűbb lenne megállapodni Moszkvával.

Trump már tett lépéseket a béke felé (ez számomra meglepetés) egyrészt azzal, hogy elfogadta Oroszország részvételét a szíriai radikális dzsihadisták bombázásában, másrészt annak elismerésével, hogy az ellenség központja nem Damaszkuszban, hanem Dakkában van. Ha Trump kerül hatalomra (a szerző még nem tudta a könyv írásakor), fel kellene ülnie a repülőgépére és békejobbot nyújtania Irán vezetőinek, ahogy Eisenhower tette 1952-ben, amikor rögtön megválasztása után Koreába repült, hogy létrehozza a békét. A megbékélés Iránnal hozzájárulna az ISIS gyors halálához. Már haldoklik a szerző szerint, amit az USA és Oroszország bombázásainak, az alacsony olajáraknak és saját brutalitásának köszönhet. Ott tart, hogy sebesültjeit lepuffantja, és szerveiket értékesíti a feketepiacon.

A menetrend következő lépése Trump-Putyin-Rouhani szövetség létrehozása lenne, ami elvezetne Moszul és Rakka felszabadításához, (ami lassan enélkül is megtörténik) és ami lehetővé tenné az 1916-ban meghúzott „Sikes-Picot” néven ismert mesterséges és romboló határok újrarajzolásához. Három új államot kellene létrehozni, síitát, szunnit és kurdot. A béke megteremtése a Közel-keleten hozzájárulna az USA leszereléséhez, a NATO-országok felszabadításához a fegyverkezés terhei alól, megteremtené a világméretű leszerelés lehetőségét. (A kurdok államhoz juttatása az I. világháború óta halasztott lépés, elkerülhetetlen. Így kegyetlen elnyomástól szenved ez az etnikum.)

Itt kihagyom a hidegháború korszakát, csak annyit jegyzek meg, hogy a szerző szerint két dinasztiának, Bushéknak és Clintonéknak köszönheti Amerika a túlzott rettegést, és ésszerűtlen túlfegyverkezést.

A két elnökjelölt értékelésében nem játszunk ugyanazon a húron. Itt zárójelek nélkül is világos lesz a képlet! Hillary Clintont egyszerűen a sikertelen, leszerepelt generáció osztály-elnökének, majd háborús héjának titulálja, és fáradhatatlanul sorolja a bűneit. Nem foglalkozom vele tovább, az „Az USA ledarálja a világot” e-könyvemben magam is – a megfigyelők többségével ellentétben – azt képviseltem, hogy egyik jelölt se jobb a másiknál, mindkettő Amerika és a katasztrófakapitalizmus szégyene. Hillary Clinton csak folytatni, és programja szerint erősíteni akarta volna a férje-cum-Obama vérengző háborús menetelését. Szinte tréfaként említi, hogy azt gondolta Hillary környezete: Kína megtámadhatja őket, pedig az 1000 Walmart bevásárló központ adta Kínának a kenyeret.

Trumpban reménykedik a szerző, éspedig abban, hogy mint a háborúkat generáló maffiába be nem épült „kívülről jöttnek” lesz szeme és ereje ellenállni a héjáknak. Egy-két kijelentése már utalt erre, megkérdőjelezte már a CIA bejelentését, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási küzdelembe, mondván, hogy ez pont olyan, mint az iraki tömegpusztító fegyverek „kreálása” volt. Esélye van arra, hogy új irányt jelöljön ki, mivel nem töltötte az életét az „Imperial City”-ben külföldön megsemmisítendő szörnyetegeket keresve. Nem lefizetett kiszolgálója a katonai-hadiipari-kongresszusi komplexumnak, akiktől Eisenhower óvta Amerikát, és akik pontosan azt teszik a Szovjetunió összeomlása óta, amit előre jelzett. (Azt hiszem Trump megítélésében téved a szerző. Nem tudhatta még, micsoda elképesztő milliárdos-héja hadat gyűjt maga köré a megválasztott elnök. Biztos vagyok benne, hogy hamar magukba fogják olvasztani, mint tették Obamával. A folyamat hangosan, zajosan folyik. Megválasztottként megismétli, hogy az Iránnak kötött megállapodást fel fogja rúgni. És Oroszország rágalmazását is kezdi magáévá tenni. Lefeküdt a héjáknak.)

Zárom soraimat. Félelmetes, hogy a birodalom politikai és gazdasági életében egyaránt jártas  tudós közgazdász ma ilyen határozottan jelenti ki, hogy a békét a ma világcsendőr USA fenyegeti.

*

Érhet olyan vád, hogy egyetlen szerző egyetlen könyvére alapozom a mai világhelyzet értékelését. Aki veszi a fáradságot, és elolvassa a „Halálunk éve: 2018” könyvem, megnézi a Jegyzetek 11. pontjában felsorolt könyveket, elolvassa az „Az USA ledarálja a világot” írásom, és végignézi annak Jegyzetek rovatát, meggyőződhet arról, hogy józan, paraszti eszemen kívül milyen óriási irodalom terheli az agyam. És a lejegyzett forrásokon túl természetesen átfoghatatlan az írott és online médiából, TV-csatornákból  szerzett információ-tömeg, amit azzá gyúrtam, amit most ez a szerző is igazol. És remek „térképet”, követhető gondolatmenetet alkalmaz.

*

Milyen következtetések vonhatók le az USA és a világrend mai állapotáról? Szerintem ébresztőt, riadót kell fújni! Nem látja senki, mennyire vakok vagyunk? Mióta őseink elővették a bunkókat és megalkották a kőbaltát, azóta alfa-hímek (ritkán alfa-boszorkányok) ölnek, taposnak, rabolnak minket fegyverekkel, ideológiákkal, demagógiával, gyűlölet szításával társadalmakon belül és társadalmak között.

Akiknek nem mondanak eleget a fentiek, azoknak felsorolom, mit kell tenni: aki hisz ideológiákban, adja fel; aki hiszi, hogy bármely társadalmi rend jobb, mint akármelyik másik, az felejtse el; aki hiszi, hogy a mai kapitalizmus emberi, húzzon a fejére sötét zsákot; aki azt hiszi, létezik szabadpiac, piacgazdaság, az omoljon magába; aki hisz a demokráciában, próbáljon egyet létrehozni; aki azt hiszi, hogy a tőke nem törekszik hozama maximalizálására bármi áron, akár véres öldöklés árán is, az olvasson mesekönyveket; aki azt hiszi, hogy a háborús maffiák valaha is el fognak tűnni az életünkből. az költözzön a Marsra; aki azt hiszi, hogy a hatalom tud békés és okos gazdája lenni az alája rendelteknek, az költözzön át Meseországba. Soroljam tovább? Akinek vannak további meglátásai, közölje, hozzáteszem a felsoroláshoz.

És végül a vallások, egyházak. Azt hiszem, csak vallási ellentétekről érdemes beszélni, mert igazi nagy, dölyfös egyházak csak a kereszténységben uralkodnak a végtelenül megvezetett hívők, és polgári birodalmak fölött. Az egyházakat – úgy ahogy vannak – fel kellene robbantani, mindjárt békésebb lenne a világ. A vallásokkal viszont nem lehet mit kezdeni, ősidők óta butítják az emberiséget, és a gyűlölet első számú forrásai. Valószínű csak a pénz- és hataloméhség – sokszor vallási hiteket is meglovagolva – pusztított többet, mint a tiszta vallási gyűlölködés. Ami most következik Amerikában, az is vastagon át van itatva vallásgyűlölettel. Trump mondta: a muszlimok nem szeretnek minket. Hihetetlen ostobaság a három, egy gyökérből eredő vallás közötti ellentét, öldöklés. A keresztényég a zsidó kultúrából nőtt ki (ne feledje, kedves olvasó, hogy Jézus Krisztus zsidó volt), az iszlám a kereszténységből sarjadt, a Biblia és a Korán szülő-gyermek viszonyban élnek. A körülmetélés az arab férfiaknál is kötelező. Két testvérnép, a zsidók és arabok metszik körül fiú-gyermekeiket. A génjeik is közös eredetet tanúsítanak, úgy tudom. Papok, pápák, hitszónokok, királyok, császárok uszítása okozta azt az iszonyatos gyűlölködést, ami most pusztítja a világunkat. Meg az őrült fegyvergyártás.

Visszatérek jelen írásom címére. Megírtam régen, hogy minden relatív a világon, az igazság is. Olyan, hogy általános, mindenki által óhajtott igazság nem volt, nem lesz. Minden társadalom, ideológia, közösség, egyén saját igazságképpel éli a világát. Ez az én igazságom. Ha kell, átkeresztelem az írásom 1001 mesére, az arab irodalom fantasztikus, varázslatos mesegyűjteményét mintaként kezelve.

Ismétlem, ez az igazságom.

Meg hogy „Mojito, ergo sum”!

Aki érti, adja tovább, aki nem, ne átkozzon, dobja ki.

 

 

Kategória: Uncategorized | 2 hozzászólás

No comment is needed

A few articles that I suggest you to read:

http://www.commondreams.org/news/2016/11/04/us-airstrikes-afghanistan-kill-least-30-civilians

http://www.commondreams.org/news/2016/11/04/congressman-warns-us-could-be-prosecuted-war-crimes-yemen

http://www.commondreams.org/views/2016/11/04/us-hypocrisy-bombing-aleppo-no-worse-what-happened-gaza-and-iraq

http://www.commondreams.org/views/2016/11/04/how-world-war-iii-could-start

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

MIG-29 or F-16 or Gripen (Grippen)

I have written this blog just a few days before sudden, unexpected decision of our government was taken – in 2001 – in favour of Gripen:

Listen, I am not joking                                                                                   

olvassa magyarul

The government of the Hungarian Republic announced the other day through their official channels, that they had accepted the offer of the USA to take on lease 24 fighter planes F-16A and B to be refurbished by the supplier at the cost of the Hungarian Government. The framework of the project contains other pleasures for us as well, such as training of the pilots and other personnel, reconstruction of airfields, etc. The total cost of the project is of the order of – they say – 160 billion HUF, i.e. more than half a billion USD to be paid by the people of Hungary, where at least 30% of the population is living below any human standard.
The aim of the project is said to satisfy the demand of NATO to have fighters fitting into NATO specifications (compatible ones) and capable to defend the air-space of Hungary, of this new bastion of NATO.

It does not bother our beloved leaders that they do not have the right to make such decisions without the approval of the Parliament, that the project should have been pushed through the prescribed tendering. It is also not worrying them that both the educational and medical systems of the country are on the edge of collapse.

And they made definitely the best selection out of the three options open for Hungary.

The first option is to convert the existing MIG-29 fleet of about 26 pcs into NATO-specific ones. A letter of intent or more has been signed not long ago by the Ministry of Defence (part of the government or am I wrong?) with a consortium of German and Russian parties to this effect. I am almost sure for much less than the above indicated published figure. These fighters are not young chaps either, their age is said to be around 10 years (not in use).

The second option is to take on lease the Swedish SAAB’s absolutely new – both as design and product – Grippens, modern, top aircrafts, definitely compatible ones, European ones, metric ones. The amount involved is not known officially, but rumours say that the project is much cheaper than the American one. But I do not want to lobby for them.

The third option is the one that is so close to the hearts and other parts of the decision-makers: victor over so many MIGs and other Russian aircrafts piloted by inferior pilots, the more than 27 years old design, 24 fighters conserved and stored in desert airfields. The age of these chaps must be not less than 20 years, since F-16s of A and B were manufactured in the 70s. My good God, what a strong defence of the easternmost bastion of NATO!

It is awful to have stupid (or what else should one think about them, I am afraid to use the right expression) rulers at home, it is also not very pleasant to understand that our new big brother is trying to sell glass beads to his new and very poor protégé, but it is absolutely unbearable to realise that they both consider that we, citizens of Hungary are silly, weak, tongue-tied nobodies.

The most beautiful side of the story is that nobody needs these fighters at all, none of the above described ones. No more MIGs, no new Grippens and definitely no scrap helps this country to build himself stronger. I do not need them, the physicians and teachers, who get less than USD 300,-/month gross, do not dream of consuming warplanes as their Sunday lunch, our workers, whos everage salary is of the same size, definitely do not need them as garden-tools and I am not talking about our peasantry, one third of which is just about losing their bread because of the stupidity of the same government and who will not be able to recover the lost bread using the imported aircrafts for any purpose.

This is my very well thought over opinion. And I am not alone. NATO accepted 8 (EIGHT) compatible fighters for the Hungarian Air Force. It would be enough to convert 8 MIGs. General L. Klaus Neumann also declared during his official visit to Hungary in March 1998, that (I translate roughly from Hungarian – Magyar Hirlap, 17th March 1998) “-in the opinion of NATO such wasting would be to procure modern fighters, of which the member countries have enough.” I believe his brain could not image scrap at all. Who needs them then? As usual in such cases: the decision-makers themselves and whoever may expect good profit or at least some pocket-money. The oil (kerosene)-maffia, for example. Do you know how much kerosene will be consumed by these useless scrap in a single year?

Listen, I am not joking- one of the worst possible steps – for the last couple of decades – to spend people’s money is on the way. Stop this crazyness, if you have some power.

Try to convince the decision-makers that 160 billion HUF is just what is needed to help the medical and educational system stand up. This would make the country much stronger than 24 scrap-fighters from an American desert.

Dear reader, if you are Citizen of the United States of America, feel ashamed, share our shame. I hope you understand my feelings!

xxx

Have a look at what we are talking about:

MIG-29: www.geocities.com/Pentagon/Base/5854/mig29technical.html

www.aviation.ru/MIG29

www.nbci.coming

Grippen: www.gripen.saab.se

www.atleq28.homepage.com/Jas-Intro.html

F-16 :www.inch.com/~buehler/ruins/boneyard/

www.voodoo.cz/falcon/ 

www.pimaair.org/

www.fas.org/man/dod-101/sys/ac/f-16.htm

 www.dm.af.mil/AMARC

More details:

https://hu.wikipedia.org/wiki/JAS_39_Gripen

 



Some additional information:

1. There are 380 pcs of F-16 on one single desert airbase in the USA : AMARC.

2. According to an expert, F-16s are built using inch-system. If so, even handtools will have to be replaced on our airforce bases.

3. The decision-makers believe everything will be renewed on the scrap fighters. Stupidity: Basic parts like the fuselage cannot be replaced (otherwise it would be easier to deliver new aircrafts) and they are the main factors that determine the age of a plane, not engines and instruments.

4. Read this article. No comments are necessary, accepting the price (in 1997!!) for new F-16s. 12 million a piece!

Boneyard of planes: How Pak F-16s waste in the desert
Chidanand Rajghatta

——————————————————————————–

WASHINGTON, June 14: Nothing is more painful to the Pakistani establishment than a reminder of the fate of 28 F-16 fighter planes it contracted to buy from the United States. Islamabad was denied the planes — already paid for and made to order — under the Pressler Amendment, which enjoined the US President to certify that Islamabad was not engaged in making nuclear weapons before such a sale could be made. It is now more than five years since the deal was signed, sealed and shafted. Meanwhile, what of the planes?

Last week, just when it looked as if some of the F-16s would be sold to Indonesia, at a vastly discounted price of $ 12 million a piece, the Suharto government pulled the plug on the deal because of American criticism of its regime. Rolled out of the hangars for an airing and cranked up to rev the engines, the planes were rolled back again. The controversy apart, what is happening physically to the F-16s is in itself a fascinating story. US and Pakistani officials have often spoken vaguely of the planes being stored at an air base in Arizona. But inquiries made by The Indian Express reveal the 28 F-16s are parked at the Davis-Monthan Air Force base, a part of which is otherwise known as the Boneyard. And therein lies a bizarre story.

Created at the end of World War II, the Boneyard is officially called the Aerospace Maintenance and Regeneration Center (AMARC). The inventory of the Boneyard would not only put the combined air power of India and Pakistan (not to speak of the small countries) to shame, but also overshadow the US Air Force itself. At last count, the Boneyard housed some 5200 planes in its inventory, including over 400 cargo planes, 500 helicopters, 500 trainers, 1000 ground attack jets and 2000 fighter jets. The items ranged from planes built in the 1950s to those like the F-16s made in the early 1990s.

Military planners say the planes in the Boneyard are mostly obsolete and it primarily serves as a store of spare parts. But other arms experts contest this, arguing that many of the planes in the Boneyard are eminently serviceable, and some, like the Pakistani F-16s, are in relatively new condition. The obsolescence factor is also brought on by arms factories constantly upgrading the planes, sometimes without any particular need.

“There is a bigger air force out there in the desert than can be found any where else in the world. Yet the government is going ahead an spending billions on creating a new generation of planes like the F-22,” says Lora Lumpe, an arms sales expert with the Federation of American Scientists.

Lumpe also told The Indian Express that she could not recall a precedent for the kind of snafu between the United States and Pakistan over the F-16s.

What makes the fate of the Pakistani jets all the more uncertain is that the Boneyard already has nearly 400 F-16s on its roster, most of them in good condition. Since AMARC is run as a profit center, the administration is equally keen that these planes be sold too. Last year, the Boneyard chalked up sales of $ 800 million and returned 125 planes to service.

Nearly a dozen countries in the world outside Pakistan — Bahrain, Egypt, Greece, Indonesia, Israel, Malaysia, Morocco, Philippines, Singapore and South Korea among others have F-16s in their air force. But none of them have shown any interest in the Pakistani F-16s despite prodding by the Clinton administration. Chile is the latest country to want F-16s — and the White House recently allowed Lockheed Martin to submit technical bids for F-16 sales but arms industry types say it will want new planes.

Philippines, another possibility, has hummed and hawed, while Pakistan’s allies like Saudi Arabia have shown no interest.

Experts say the problem with selling the Pakistani F-16s is that they have been made to order for Islamabad with specific munitions and avionics. In fact, they are even said to have PAF insignia and colours painted on them. “They are still excellent planes, but as the weeks and months go by they will become less and less attractive,” says Joel Johnson of the Aerospace Industries Association.

Johnson says planes that head for the Boneyard have four uses: they are kept for possible reuse; they are scavenged for spare parts; they are used as drones for target shooting; and finally, the most hopeless ones, are melted down for scrap metal.

While the Pak F-16s are still in the first category, experts say their market value is diminishing everyday, despite the excellent storage facilities available in Arizona. In fact, AMARC was located in Arizona because the dry desert climate allows for rust-free storage. “But no matter how well you lubricate them, vinyl them and mothball them, it is never the same,” said one arms expert.

Although the US keeps assuring Pakistan that the planes are being turned over regularly and kept in flying condition even as they look for buyers, an increasingly desperate and broke Pakistan is now threatening to go to court over the issue. What has put Islamabad in a funk is that its weak financial condition has stymied its efforts to procure other fighter planes like the Mirage even as India has inducted the Sukhoi-30 fighter planes into its air force.

Copyright © 1997 Indian Express Newspapers (Bombay) Ltd.

 

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése